A Bükki borvidéken a környezeti adottságok hasonlóak az Egri borvidék termőterületeihez. Az itteni borok azonban általában magasabb savtartalmúak. Többségében száraz fehér, esetenként félédes borok készülnek itt, pl. Zengő fajtából.[gdlr_space height=”20px”]
A közeli dombokon riolittufába vájt, sajátos hangulatú borospincék várják a látogatókat. Ezen mikroklímájú pincékben születnek a tüzes borok, ezeket akár egy pincében, akár pincéről pincére járva is végigkóstolhatják a vendégek. A legismertebb a fürdőhöz közeli, Cserépi úti pincesor, de a bagolyvári, a csecslyuki, és a Hintó-völgyi pincék is olyan finom borokat rejtenek, mint az Olasz rizling, Bogács zászlósbora. Az a mondás járja, hogy e fajta itt magában őrzi „Kelet bölcsességét, Ázsia nyugalmát és a Nyugat műveltségét”.[gdlr_space height=”20px”]
[gdlr_space height=”20px”]
1996-ban a bogácsi gazdák létrehozták a Szent Márton Borrendet, amely céljául tűzte ki többek között a borvidék borainak népszerűsítését, a szőlőműveléssel és borászattal kapcsolatos helyi hagyományok megőrzését, továbbfejlesztését, a Bükkaljai Borfesztivál színvonalának emelését, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, bővítését.[gdlr_space height=”20px”]
2002-ben tibolddaróci székhellyel alakult meg a Bükkaljai Borút Egyesület, amelynek már 50 tagja van. Szolgáltatásaikkal és tevékenységükkel a Bükki borvidék turizmusának fellendítését segítik elő.[gdlr_space height=”20px”]
Bogácson júniusban rendezik meg a Bükkvinfest Bükkaljai Borfesztivált és Nemzetközi Borversenyt, amelynek keretében többek között borbemutatók, komoly- és könnyűzenei koncertek, tűzijáték, lábtenisz verseny várja az érdeklődőket.[gdlr_space height=”20px”]
Ősszel pedig a Szüreti Mulatság keretében ünneplik meg a gazdák az újbor készítését, hagyományosan népzenei és néptáncos csoportok fellépésével.[gdlr_space height=”20px”]
Legutóbbi hozzászólások