11
ápr
Kő-völgy
A Bükknek bizonyos könnyen elérhető részeit már szinte „szétfotózták” a turisták. És ez igaz is. Kő-völgyi túraút egy olyan izgalmas helyszín, ahonnan ritkábban látni képeket, leírásokat, és csendesebb hely, mint mondjuk Lillafüred vagy éppen a Szalajka-völgy. Remek választás ez azoknak, akik szeretik a természetet és annak csendes magányát.
Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) lényegében Cserépváralja és Kács között van félúton ez az igencsak vadregényes, 10-15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgy, melynek teljes hossza 2 kilométer. Leglátványosabb része az ún. Felső-szoros, ahol szinte beborítják a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak.
A Felső-szoros a Bükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága. A Felső-szoros keményebb kőzeteiben a kanyargó Tardi-patak (ér) szűk szurdokot tudott kialakítani magának. Formailag leggazdagabb képét a szurdok a legszűkebb és legmélyebb középső szakasza mutatja, ahol a jégkorszakokban végbemenő fagyaprózódás hatására orgonasípok módjára sorakozó kőzetoszlopok kísérik az erősen kanyargó, eróziós üstökkel tagolt medret, melyet 4–5 m magas, 1–1,5 m széles, riolittűzárkő-hasábok, tornyok szegélyeznek. A szoros felső peremén, a Szaduszka-tetőn a kőzetaprózódásból kisebb kőtengerek képződtek a jégkorszakok idején.
Viszonylag kevesen járnak erre, pedig nem túlzás azt mondani, hogy ez a völgy és a szoros az Északi-középhegység leglátványosabb természeti csodái közé tartozik. Több figyelmet érdemelne!
Forrás: http://www.turistamagazin.hu/
Fotókat készítette: Szatmári Zsolt

Fotó: Szatmári Zsolt
De hogy kerülnek ide a tűzhányók?
A Bükkalját felépítő valamennyi kőzet közül a miocén vulkáni tufaváltozatok a legelterjedtebbek és legjelentősebbek a felszínformálódás szempontjából. Alapvető szerepük van hegylábfelszín meghatározó, gyakran látványos formáinak (pl. felszínalaktani szintek, részaránytalan hegyek), sziklaalakzatainak (pl. kőtornyok, kaptárkövek) kialakulásában. Forrás: Vágó János értekezése nyomán

Fotó: Szatmári Zsolt