A Bükknek bizonyos könnyen elérhető részeit már szinte „szétfotózták” a turisták. És ez igaz is. Kő-völgyi túraút egy olyan izgalmas helyszín, ahonnan ritkábban látni képeket, leírásokat, és csendesebb hely, mint mondjuk Lillafüred vagy éppen a Szalajka-völgy. Remek választás ez azoknak, akik szeretik a természetet és annak csendes magányát. [gdlr_space height=”20px”]
Kő-völgy (Alsó- és Felső-szoros) lényegében Cserépváralja és Kács között van félúton ez az igencsak vadregényes, 10-15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgy, melynek teljes hossza 2 kilométer. Leglátványosabb része az ún. Felső-szoros, ahol szinte beborítják a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak.[gdlr_space height=”20px”]
Fotó: Szatmári Zsolt
[gdlr_space height=”20px”]
[gdlr_stunning_text background_color=”#f3f3f3″ button=”” button_link=”#” button_background=”#94d64f” button_text_color=”#ffffff” button_border_color=”#6fac2f” title=”De hogy kerülnek ide a tűzhányók?” title_color=”#94d64f” caption_color=”#a0a0a0″]A Bükkalját felépítő valamennyi kőzet közül a miocén vulkáni tufaváltozatok a legelterjedtebbek és legjelentősebbek a felszínformálódás szempontjából. Alapvető szerepük van hegylábfelszín meghatározó, gyakran látványos formáinak (pl. felszínalaktani szintek, részaránytalan hegyek), sziklaalakzatainak (pl. kőtornyok, kaptárkövek) kialakulásában. Forrás: Vágó János értekezése nyomán[/gdlr_stunning_text][gdlr_space height=”20px”]
Fotó: Szatmári Zsolt
[gdlr_space height=”20px”]
A Felső-szoros a Bükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága. A Felső-szoros keményebb kőzeteiben a kanyargó Tardi-patak (ér) szűk szurdokot tudott kialakítani magának. Formailag leggazdagabb képét a szurdok a legszűkebb és legmélyebb középső szakasza mutatja, ahol a jégkorszakokban végbemenő fagyaprózódás hatására orgonasípok módjára sorakozó kőzetoszlopok kísérik az erősen kanyargó, eróziós üstökkel tagolt medret, melyet 4–5 m magas, 1–1,5 m széles, riolittűzárkő-hasábok, tornyok szegélyeznek. A szoros felső peremén, a Szaduszka-tetőn a kőzetaprózódásból kisebb kőtengerek képződtek a jégkorszakok idején.[gdlr_space height=”20px”]
Viszonylag kevesen járnak erre, pedig nem túlzás azt mondani, hogy ez a völgy és a szoros az Északi-középhegység leglátványosabb természeti csodái közé tartozik. Több figyelmet érdemelne![gdlr_space height=”20px”]
[gdlr_video url=”https://www.youtube.com/watch?v=pgmFJpwlaa4&t=99s” ][gdlr_space height=”20px”]
Forrás: http://www.turistamagazin.hu/[gdlr_space height=”2px”]
Fotókat készítette: Szatmári Zsolt[gdlr_space height=”20px”]
Legutóbbi hozzászólások