Líceum

Az egri líceum impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.[gdlr_space height=”20px”]

Varázstorony[gdlr_space height=”20px”]

A Varázstorony a fő attrakció, itt található a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz.A Líceum toronyépületének 4. szintjén kezdődik, csak lépcsőn közelíthető meg, a hatodik emeleten találjuk a csillagászati kiállítást és a varázstermet.A látogatók egy érdekes fizikaóra során, majd a végén saját maguk által elvégezhető kísérleteken keresztül ismerkedhetnek meg alapvető fizikai jelenségekkel. A Csillagászati Múzeumban eredeti csillagász műszereket, távcsöveket találunk, itt a hatodik emeleten működött az eredeti csillagvizsgáló is, ahol Hell Miksa magyar születésű, bécsi császári, királyi udvari csillagász is dolgozott. Különlegesség az ágyús napóra, mely kis durranással jelezte a delet, ill. a XVIII. század vége óta ugyanazon a helyen álló hatalmas , távcsővel egybeépült kvadráns.[gdlr_space height=”20px”]

A Planetáriumban a szokásos csillagászati programok kerülnek megrendezésre, az éjszakai csillagos égbolt valósághű képmása megjelenítésével. A legérdekesebb látnivaló a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjén található, a misztikus sötétkamra. Az egri Camera Obscura szerkezete egyszerű optikai eszköz: egy hatalmas méretű fényképezőgép a besötétített szobában. Az általa létesített kép egy fehér asztallapra vetítődik ki, így azon látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján. Az eszközt maga Hell Miksa tervezte 1776-ban, ez Európa legrégebbi ma is működő ilyen berendezése. A megjelenő kép minősége leginkább az időjárástól függ. Az optikák párásodása esetén a tárgyak képe életlenné válik, esetleg teljesen el is mosódhat.[gdlr_space height=”20px”]

A torony panoráma teraszára is kimehetünk élvezve a csodálatos kilátást a város tornyaira és tetőire.[gdlr_space height=”20px”]

Főegyházmegyei Könyvtár[gdlr_space height=”20px”]

Az épület első szintjén, a déli oldalon megtekinthető a méltán híres, folyamatosan fejlődő Főegyházmegyei Könyvtár, benne 162 800 kiadvánnyal, közel 30 különböző nyelven. Köztük régi kódexeket és kéziratokat, Mikes Kelemen eredeti Törökországból írt híres leveleit, illetve az országunkban egyedülálló és egyetlen Mozart-levelet csodálhatjuk meg. A copf stílusú berendezési tárgyakat, tölgyfából készült bútorokat szintén Fellner Jakab tervei alapján, Lotter Tamás egri asztalosmester készítette. A kezdetben 20 000 kötetből álló gyűjteményt Eszterházy egyetemi könyvtárnak szánta. A mennyezetét díszítő freskó Kracker János és Lukács József alkotása, mely a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését jeleníti meg. A különleges térhatású falfestmény olyan hatást kelt, mintha egy kupola lenne a fejünk fölött, holott a mennyezet teljesen vízszintes. [gdlr_space height=”20px”]

Cím: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. [gdlr_space height=”2px”]
Telefon: + 36 36 520 400[gdlr_space height=”2px”]
Weboldal: http://www.varazstorony.hu/ [gdlr_space height=”2px”]
Facebook: https://www.facebook.com/Varázstorony/ [gdlr_space height=”20px”]

Képek: szeretlekmagyarorszag.hu [gdlr_space height=”20px”]

A líceum rövid története[gdlr_space height=”20px”]

A tekintélyes építészeti remekművet Eszterházy Károly gróf egri püspök építtette a 18. század végén egyetemi célokra. Megnyitásakor csupán három fajta – jogi, teológiai és a filozófiai – képzés indult, egyetemi rangot azonban nem kapott az intézmény, csak líceumként működhetett.[gdlr_space height=”20px”]

Az 1763-ban Gerl Mátyás által elkészített rokokó stílusú terveket végül Fellner Jakab dolgozta át, és ő is irányította az építkezést. A líceum 1782-ig épült, a tanítás 1793-ban kezdődött meg benne. Tornya csillagvizsgálónak épült, annak idején Európa-hírű csillagászati oktatás is folyt itt.[gdlr_space height=”20px”]

Az épület méltóságteljes, de visszafogott főhomlokzatának külső kialakításában a barokk és copf stílus dominál. A jellemzően késő barokk stílusú, kétemeletes szárnyak négyszög alakú belső udvart fognak közre. Lenyűgöző mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette, a kápolnájában található „Az üdvözültek” című freskót pedig honfitársa, Franz Anton Maulbertsch. A főbejárat fölött egy dísztermet találhatunk, mely eredetileg ünnepélyes vitavizsgák, később különleges ünnepségek és rendezvények helyszínéül szolgált.[gdlr_space height=”20px”]