Oszlai tájház

Kalandozás a hegyekben
11 ápr

Oszlai tájház

Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat. Annyi bizonyos, hogy Couburg herceg építette erdőőri lakásnak, s 1937-ig erdészházként is működött; majd a háború ideje alatt zsidó deportáltakat szállásoltak el itt. A háború után pedig munkásszálló lett belőle: az erdőben dolgozó favágók, csemetekert gondozók laktak itt. 1981. október 1-től a Bükki Nemzeti Park, majd 1999 júliusától Cserépfalu Önkormányzata tájházként üzemelteti. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
A ház érdekessége, hogy a környéken egyedüli vályogház, ugyanis Cserépfalura és környékére soha sem volt jellemző a vályog. Hogy miért épült mégis ebből a tájidegen anyagból, annak oka ismeretlen.
A ház első helyisége – ahová belépünk – a pitar vagy más néven a pitvar, amely tulajdonképpen nyári konyhának felelt meg. Itt a különböző konyhai eszközök mellett (lábas, agyagfazekak, mozsár, fűszertartó, tarkedli sütő stb.) megtekinthetjük a szabad kéményű rakott masinát is, melyen nyáron főztek, télen pedig kéményében füstölték meg a disznóvágás utáni húsokat, kolbászt, sajtot, szalonnát.
cserépfalu - oszlai tájház 2 A pitvarból jobbra nyílik a nagyszoba – a református szoba -, ahol reformátusokra (Cserépfalu, Noszvaj) jellemző berendezési, díszítési szokásokat figyelhetünk meg. Nem szentképeket, feszületet, hanem történelmi eseményeket ábrázoló képeket, családi fotókat, bibliai idézeteket, tányérokat és a reformátusoknál oly’ nélkülözhetetlen Házi áldást akasztották a falra. Figyelemre méltó még – a szobának majdnem a negyedét elfoglaló – hatalmas kemence, mely a gazdaságtalansága miatt nem honosodott meg ezen a vidéken, helyette a búbos kemence volt a jellemző a környező falvakban. A református szoba berendezési tárgyai közé tartozik még a kaszti (komód), mely tiszta szőtteseket, fehérneműket rejtett magában. Említésre méltó még az asztalt szinte körül ölelő sarok lóca, mely faragottságával, díszességével a szoba egyik legszebb darabja. A kemence mellett a pohárszék áll: ebben findzsákat (bögréket), tányérokat tartottak.
A református szobából a tiszta szobába, vagy más néven a katolikus (Szomolya, Tard) szobába jutunk. Itt már szentképek lógnak a falakon. Ám az ide betérő számára az is nyilvánvalóvá válik, hogy gazdag ember szobájába lépett: erről a két magasra vetett ágy árulkodik. Közöttük áll a rózsás vagy más néven tulipános láda, melyben kelengyét és tiszta ruhaneműket tartottak. Ehhez a ládához tartozik a ládafia, amely a fontos iratok, pénz és egyéb értékek őrzésére szolgált.
Az utolsó helyiség, a pitarból balra nyíló komora (kamra), alatta pincével. A kamrában a mindennapos munka eszközei tekinthetők meg: hurka-, kolbásztöltő, vajköpülő, mángorlófa, gereben, motolla és a kefefúró – ez utóbbi talán a legkülönlegesebb darabja ennek a háznak.
Akit érdekel, hogy a századfordulón miként éltek, dolgoztak az “erdei emberek” – az erdőőrök és a favágók -, melegen ajánljuk, hogy sétáljon végig a természeti kincsekben gazdag Hór-völgyében, látogassa meg ezt a tájházat, és teljék öröme benne.
Megközelítés:
Hór-völgy, Cserépfalutól északra.
GPS koordináták: É 48°58,668′ / K 20° 31,424′
Belépőjegyek ára:
– Felnőtt: 250 Ft/fő,
– Nyugdíjas, diák és pedagógus: 150 Ft/fő.
Nyitva tartás:
Május 1-től szeptember 30-ig szombatonként 10.00 – 16.00 óráig, illetve előre bejelentkezéssel.
Elérhetőség, további információ:
Cserépfalu Önkormányzata
Tel.: +36 49 423 317
Dósa Gyula
Tel.: +36 49 423 132