Egy ősember leletéről híres barlang a Bükki Nemzeti Park területén. Fokozottan védett természeti érték. Cserépfalun közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-patak felett körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel.[gdlr_space height=”20px”]
A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális szádával nyíló, 50 méter hosszú inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött láthatjuk azt a hatalmas kürtőt, mely az ásatás által tárult fel. A kürtő fala nagyobbrészt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy másik kijárathoz juthatunk, mely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé.[gdlr_text_align class=”center” ] [/gdlr_text_align]
Nevét egy helybeli betyárról, Suba Mihályról (Suba Miskáról), más források szerint Suba Lukácsról kapta. Fényes Elek 1851-ben már ezen a néven említette (Suba-lyuk). Helytelenül Subalyuk-barlang vagy Subalyuki-barlang. 1932 és 1945 között nevét Mussolini-barlangra változtatták.[gdlr_space height=”20px”]
1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg a területen, és egy 25–35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek csontmaradványai kerültek elő. A két csontváz darabjai egymástól 2–3 m-re, szétszórtan feküdtek, de nem keveredtek egymással. A női csontvázból előkerült az állkapocs fogakkal, a szegycsont, néhány csigolya, a keresztcsont, az egyik térdkalács és néhány láb- és kézcsont. A gyermek csontvázából megtalálták az agykoponyát, a felső állcsont töredékét a fogakkal, néhány csigolyát és bordát, a hosszú-csontokat és néhány kéz- és lábcsontot. Egészében véve kitűnő és európai viszonylatban is gazdag embertani leleteket találtak. A suba-lyuki csontváz maradványokat a múzeum Embertani Tára őrzi.[gdlr_space height=”20px”]
[gdlr_space height=”20px”]
A neandervölgyi népesség bizonyos morfológiai jegyeit tekintve nagyon specifikus volt, és sok mindenben különbözött az Európában őket követő népességtől. Különböztek külső megjelenésükben, különösen a fej formájában, nagyon robusztus arcuk volt. Ennek a speciális arcnak a fejlődését vizsgálva látható, hogy bizonyos jellegek már nagyon hamar megjelennek a gyermekek növekedése folyamán, míg mások csak később jelennek meg. De a speciálisan a neandervölgyiekre jellemző jellegek, például a szemüreg felett látható, torus supraorbitálisnak nevezett erőteljes kiemelkedés akkor jelenik meg a növekedés során, amikor a maradó fogazat, az első maradó zápfogak, az első maradó metszőfogak kezdenek megjelenni a gyermekeknél, azaz úgy a 6-8 éves kor körül. Ez az az időszak a fejlődésben, amikor először megjelennek az kisgyermek arcán a felnőtt férfiakra és nőkre annyira jellemző, jellegzetes neandervölgyi vonások.[gdlr_space height=”20px”]
Legutóbbi hozzászólások